A polgári házasságkötés megszervezése: leghamarabb 1 évvel, de legalább 31 nappal a tervezett dátum előtt időpontot kell kérni a választott helyszínhez tartozó Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetőjétől. Nagyon fontos a választott dátum és a hely. Érdemes mielőbb rögzíteni az időpontot, mivel a nagy nap többi eseményével össze kell majd hangolni. Minél korábban választunk dátumot, annál könnyebb lesz igényeinknek megfelelő helyszínt, és szolgáltatókat találnunk. Polgári és egyházi esküvőt lehet egy napra tenni, vagy külön napokra, ez csak egyéni szempontokon múlik, hiszen megvan mindkettőnek az előnye és hátránya is.
Pár lényeges dolgot jobb, ha tudtok a házasságkötésről. Úgy gondolom, sokkal hitelesebb, és naprakészebb információkhoz jutunk, ha egy, a témában illetékes embert interjúvolok meg.
Variházy Orsolya visegrádi anyakönyvvezetőt kérdeztem meg, hogy válaszoljon a kérdéseimre, és segítsen összeszedni a legfontosabb tudnivalókat a házasságkötésről.
Szia Orsi! Köszönöm, hogy időt szánsz rám, és segítesz tisztán látni nekünk.
- K: Te mióta vagy anyakönyvvezető, azaz mióta esketsz párokat?
V: Szia, igazán nincs mit. Idén 6. éve lesz, hogy esküvőket tartok.
- K: Megkérdezhetem, hogy te miért választottad ezt a hivatást?
V: Szerencsém volt, a Hivatal régi anyakönyvvezetői egyszerre mentek nyugdíjba, így gondoltam egy merészet, és kértem az akkori főnökömet- akkor már évek óta a Hivatal munkatársa voltam - hogy elvégezhessem az anyakönyvvezetői szaktanfolyamot.
- K: A polgári esküvő és a házasságkötés ugyan az?
V: A Magyar Állam által elfogadott hivatalos házasságkötést hívjuk polgári esküvőnek. Vannak olyan országok, ahol az egyházi esküvőt is elfogadják hivatalosan.
- K: Kik, mikor és hol köthetnek házasságot?
V: Először a KIK kérdésedre válaszolok:
A magyar törvények szerint a házasság intézménye kizárólag férfi és nő között köttethet, Magyarországon minden cselekvőképes, és 18. életévét betöltött nagykorú magyar állampolgár házasodhat. Gyámhatósági engedély szükséges a 16 és 18 év közötti fiatalok házasságkötéséhez, amit a kiskorú állandó lakhelye szerinti gyámhatóságon lehet beszerezni. 16 éves kor alatt nem lehet házasságot kötni jelenleg. Nem köthetnek házasságot továbbá: egyenes ági rokonok; testvérek; testvérek egyenes ági, vér szerinti leszármazottai; volt házastárs egyenes ági rokonával; örökbefogadó az örökbefogadottjával.
HOL:
Ott lehet háza
sságot kötni, ahol az erre irányuló szándékot a pár bejelenti az anyakönyvvezetőnél. Ez alatt területi felosztást kell érteni, talán egy példán keresztül érthetőbb: ha például Visegrádon szeretne valaki összeházasodni, akkor a Visegrádi Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetőjét kell felkeresnie, és a házasságkötési szándékát ott kell bejelentenie. Tehát nincs lakóhelyhez kötött illetékesség. Házasságot kötni házasságkötő teremben, vagy kihelyezett helyszínen lehet. (Kihelyezett helyszínen történő házasságkötést a magyar törvények lehetővé teszik, de nem minden hivatal vállalja (pl.: kevés anyakönyvvezetőjük van).
MIKOR:
A házasságkötés időpontját a pár, vagy esküvő szervezőjük az anyakönyvvezetővel egyezteti, amit legkorábban 1 évre előre tud előjegyezni. Nálunk lehetőség van a telefonos időpont foglalásra, de ez nem mindenhol ennyire rugalmas. A házasságkötés a jegyzőkönyv felvételének időpontjához képest legkorábban 31 nap múlva tűzhető ki. Kivételes és indokolt esetben ez alól felmentést kaphatnak (pl.: menyasszony terhessége, külföldi munkavállalás), de ez az anyakönyvvezetőn és a jegyzőn is múlik. A jegyzőkönyv felvétele és a házasságkötés időpontja között nem lehet több 1 évnél, különben az eljárást meg kell ismételni.
- K: Milyen iratok szükségesek a bejelentkezéskor?
V: A menyasszony és a vőlegény személyazonosításra alkalmas okmánya (személyi igazolvány vagy érvényes útlevél vagy 2001.01.01. után kiállított vezetői engedély ) és a lakcím kártyája, születési anyakönyvi kivonata. Ha valamelyik fél családi állapota elvált: a válásról szóló záradékkal ellátott házassági anyakönyvi kivonat vagy jogerős bírósági végzés a válásról; ha özvegy: a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat.
Amennyiben valamelyik házasuló fél külföldi állampolgár:
- útlevél vagy személyazonosító igazolvány vagy letelepedési engedély;
- születési anyakönyvi kivonat (hiteles magyar nyelvű fordítása)
- tanúsítvány, hogy saját hazája törvényei szerint házasságot köthet (ez az irat a külföldi lakóhely szerint illetékes hivatalnál, követségen vagy konzulátuson beszerezhető, hiteles fordítása szükséges).
- K: Mi történik a bejelentkezéskor? Mi a célja?
V: A házasságkötést megelőző eljárás része a bejelentkezés, célja, hogy megállapítsam, a tervezett házasságkötésnek nincs törvényi akadálya. A párnak személyesen kell megjelennie, ekkor nyilatkoznak a házasság utáni névviselésről és a születendő gyermekek családi nevéről. Majd ismertetem a szertartás menetét, és egyeztetjük a párral a kért szertartási elemeket (homoköntés, zene, szülőköszöntő stb.). A részleteket lehet módosítani később is, de érdemes már ekkor kész "tervvel" érkeznie a jegyeseknek. A szertartás és az extra szolgáltatások díját is ekkor kell tisztázni, ez Hivatalonként változhat.
- K: Milyen lehetőségei vannak a névválasztásnak?
V: A házasság utáni névviselésnek több lehetősége is van mind a feleség, a születendő gyermek és még a férj esetében is. A képzelt házasulandó párunk legyen: Gipsz Jakab és Kiss Virág, születendő fiuk: Péter.
Férj: megtarthatja saját születési nevét (G
ipsz Jakab); felveheti felesége családnevét (Kiss Jakab); viselheti a két vezetéknév tetszőleges kötőjeles változatát (Gipsz-Kiss Jakab; Kiss-Gipsz Jakab). Megkötés: többtagú születési vezetéknevekből csak az egyik tag szerepelhet az összekapcsolt névben.
Gyermek: a vezetéknevét a házasságkötés bejegyzésekor kell eldönteni, azonban a döntés az első közös gyermek megszületéséig megváltoztatható. Lehet Gipsz Péter; vagy Kiss Péter; és akár Gipsz-Kiss Péter vagy Kiss-Gipsz Péter is.
Feleség: maradhat Kiss Virág; lehet Gipsz Virág; Gipsz Jakabné; Gipsz Jakabné Kiss Virág vagy Gipszné Kiss Virág; Gipsz-Kiss Virág vagy Kiss-Gipsz Virág. Hogyha valaki előző házasságában férje családnevét és saját keresztnevét használta, azt továbbviheti a későbbi házasságába is.
- K: Milyen iratok szükségesek a házasságkötéskor?
V: A tanúk és a házasulandók személyazonosításra alkalmas okmánya (személyi igazolvány vagy vezetői engedély vagy útlevél) és a lakcím kártyája.
- K: A házasságkötésnek van díja?
V: A házasságkötés esetén fizetendő díj: minden település a helyi rendelete szerint szabályozza a díjakat. Van, amikor megkülönböztetnek hivatali időn túli és belüli házasságkötéseket, a legjobban az ahány ház, annyi szokással lehet jellemezni. 🙂
Visegrádon hivatali időben, a házasságkötő teremben tartott szertartás díjtalan,amennyiben nem kérnek szolgáltatást. Hivatalonként ez is változik, nincs törvényben szabályozva.
Lehetőség van a hivatali helyiségen kívüli, kihelyezett házasságkötésre is, melynek díja területenként szintén változó. Például: Visegrád illetékességi területén belül a díja: bruttó 40.000 Ft; Budapest XIV. kerület illetékességi területén belül pedig: 70 000 Ft+Áfa. Ezt a házasságkötést megelőzően kell befizetni az anyakönyvvezetőnek.
- K: Mi kell a polgári esküvőhöz?
V: Egy menyasszony és egy vőlegény, két tanú és egy anyakönyvvezető. És persze a fent már leírtak. Amennyiben valamelyik házasulandó fél vagy tanúkülföldi állampolgár, és nem érti nem beszéli a magyar nyelvet egy tolmács is szükséges. Ne felejtsék el elhozni a kellékeket is: zeneszámokat cd-n (pendrive-on), gyertyát vagy homoköntő szettet, és a gyűrűket!
- K: Ki lehet tanú? Mi a szerepe?
V: Bárki lehet, aki nagykorú, cselekvőképes, és érvényes személyi igazolvánnyal rendelkezik. Amennyiben külföldi állampolgár, útlevél és tolmács szükséges (csak ha nem beszél magyarul). A tanúk igazolják az aláírásukkal, hogy az esküvői szertartás szabályosan folyt le, és nem tudnak törvényes akadályról, ami miatt a házasság nem jöhet létre.
Érdemes olyan embert felkérni, aki számunkra fontos, akit szeretnénk a közelünkben tudni az 
igen kimondásakor. Lehet barát, rokon, testvér, nincs szabály erre, de esetekben vannak családi hagyományai ennek.
- K: Hogy zajlik a házasságkötés? Mi a polgári szertartás menete?
V: Hivatalosan házasság akkor jöhet létre, ha a személyesen megjelent házasulók az anyakönyvvezető és két tanú előtt kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek, és azt az anyakönyvvezető bejegyzi. 2014 júliustól elektronikus anyakönyvek váltották föl a hagyományos papíralapú nyilvántartásokat, személyhez kötött digitális anyakönyvbe vezetik az eseményeket. Így a polgári szertartáson egy aláírólapot írnak alá a pár és a tanúk, ami alapiratként belekerül a jegyzőkönyv mellé, ezt őrizzük meg továbbra is.
A szertartás menete anyakönyvvezetőnként eltérhet, de vannak kötelező elemek, amiket a törvény előír. Általánosságban (a sorrend eltérhet) : bevonulás (lehet együtt vagy külön-külön is), az igen kimondása, az aláírólap aláírása, gyűrűhúzás, az anyakönyvvezető beszéde, kivonulás.
A szertartást ki lehet bővíteni extra elemekkel, mint például: gyűrűhozó lány viszi be a bevonulás előtt a gyűrűket; gyertyagyújtás vagy homoköntés (ezek az egybeolvadást, összetartozást szimbolizálják); pár fogadalma egymásnak (saját maguk által írt rövid beszéd); szülőköszöntő -az anyakönyvvezető szövegével, vagy a pár által írt, esetleg választott verssel, - ezeket kísérheti zene vagy ének; szülőköszöntő ajándékok átadása (lehet virág, bor, pezsgő...); koccintás pezsgővel; galambröptetés vagy lufi felengedés; rizsszórás vagy buborékfújás; bevonuló és egyéb zeneválasztás; és minden más, amit a pár szeretne.
Köszönöm szépen Orsi a rendkívül részletes összefoglalót, nagyon sokat segítettél!
Én halkan azért hozzátenném, hogy Orsi egy rendkívül kedves, rugalmas, szimpatikus anyakönyvvezető, és az általa vezetett szertartásokon gyakran láttam könnybe lábadt szemű vendégeket. Azonban az anyakönyvvezető személye nem mindig ilyen. Ha ez a helyzet áll fenn, akkor is van megoldás! Ha olyan helyszínen szeretnétek összeházasodni, ahová a területileg illetékes anyakönyvvezető nem megy ki; vagy ha az illetékes anyakönyvvezető személye nem szimpatikus, és nem szeretnétek megbízni: ekkor érdemes a legközelebbi (lakcím szerinti) hivatalban megkötni a házasságot, és a szertartást megtartani egy erre specializálódott szertartásvezetővel, van több, így biztosan találnak olyat, aki szimpatikus. Ez a szertartás nem lesz hivatalos, de legalább szép lesz.
Ha nem volt elég részletes az összefoglalóm, olvass utána bővebben a házasságkötésre vonatkozó jogszabályoknak: 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről; 6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről;1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról.