A házassági szerződés témakörét mi magyarok kissé tabuként kezeljük, pedig rengeteg fejfájástól óvhatjuk meg magunkat, ha előrelátóak vagyunk már a házasság előtt. Egyik kedves ismerősöm, akinek tavaly az esküvőjét szervezhettem, dr. Németh Csaba válaszol a feltett kérdéseimre:
"Saját tapasztalatból állíthatom, hogy a házasságkötés és a lakodalom előtt a menyasszonynak és a vőlegénynek megannyi dolgon járnak a gondolatai, a „jogászkodás” természetesen ilyenkor végképp nem a házasulók első teendői közé tartozik. Másfelől az úgynevezett házassági vagyonjogi szerződést még ma is egyfajta bizalmatlanság megnyilvánulásaként értékelik, ezért csak félve kérdezgetik egymástól a barátok: Na és ti kötöttetek ilyet? Ügyvédként, mint aki munkája során az embereket elsősorban „veszekedni” látja, csak azt mondhatom, hogy általánosságban az mondható el, hogy a fiatalok sok későbbi megpróbáltatástól megkímélik magukat és családjukat, ha szerződésben rendezik egymás közötti vagyoni viszonyaikat.
- Kinek érdemes házassági szerződést kötnie?
- Magyarországon a házassági vagyonjog főszabálya szerint amit a férj és feleség a házassági életközösség ideje alatt (akár együtt, akár külön!) szerzett, az közös vagyon lesz (ha korábban élettársi kapcsolatban éltek a házastársak, ennek idejére is alkalmazandó lesz a vagyonközösség) és a házastársak vagyonában lévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonba tartoznak. Sőt, a házastársunk a közös vagyonba tartozó vagyontárgy felett szabadon rendelkezhet (pl.: a grillsütőt), mivel az a törvényi vélelem, hogy a harmadik személlyel kötött szerződéshez a másik házastárs hozzájárulását – ami ráadásul nincs is alakszerűséghez kötve – vélelmezni kell. Korántsem mellékes, hogy ez a vagyonközösség kiterjed a vagyonközösség fennállása alatt bármelyik házastárs által vállalt tartozásra is, kivéve, ha az adott szerződés megkötéséhez a házastárs nem járult hozzá vagy ez a tartozás a különvagyonba tartozó vagyontárggyal (pl.: Kft. tagság miatt vállalt készfizető kezesség bankkölcsön folyósításához) kapcsolatban merül fel, és a harmadik személy a hozzájárulás megtagadásáról, ill. az adott vagyontárgy különvagyoni jellegéről tudott. A törvény értelmében – házassági vagyonjogi szerződés hiányában – előfordulhat, hogy valamennyi költséget és kiadást, mely a házassági közös vagyon fenntartásával és kezelésével, a közös háztartás vezetésével, vagy a házastársak, ill. gyermekük megélhetésével, felnevelésével kapcsolatban merül fel, kizárólag az a házastárs fogja viselni, akinek van vagyona. De a felek eltérő szerződéses rendelkezése hiányában például közös vagyon lesz az a hozam is, ami az egyik fél értékpapír-befektetéséből vagy épp az egyik fél javára például a becsületét ért sérelem miatt megítélt un. sérelemdíj (korábbi elnevezése: nem vagyoni kártérítés) is. A törvény értelmében – megint csak abban az esetben, ha ezen szabálytól a felek szerződésükben nem térnek el – azon vagyontárgy, ami egyébként kétségkívül az egyik felet illeti, de a házastársak mindennapi közös életvitelét szolgálja és szokásos mértékű berendezési, ill. felszerelési tárgynak (LED-TV, hűtőszekrény, dohányzóasztal) minősül, már ötévi házassági együttélés után ugyancsak a közös vagyon részévé válik. A törvény értelmében az is előfordulhat, hogy amennyiben az egyik házastárs bizonyítani tudja, hogy jelentős értékben hozzájárult a kizárólag a másik házastárs tulajdonában álló nyaralóhoz, akkor ezen (rész)tulajdont fog szerezni. Ezért a házassági vagyonjogi szerződést mindannak ajánlatos, aki a fenti törvényi szabályoktól a saját házasságában el kíván térni. Merthogy az eltérésre a törvény lehetőséget ad a házastársaknak és a házasulni kívánóknak. Különösen érdemes olyanoknak megfontolniuk a szerződéskötést, akiknek sok a „vesztenivalójuk”, vagy már korábban „megégették” magukat egy kapcsolatban. Ezért ha a vőlegény vagy a menyasszony (a gyakorlatban inkább ezek családja) tehetős, továbbá ha bármelyik félnek korábbi kapcsolatában van már gyermeke, illetve vállalkozást vezet vagy abban részt vesz, a házassági vagyonjogi szerződés megkötésének elmaradása komoly „vétek” lehet.
- A házassági szerződést mikor lehet / kell / ajánlott megkötni?
- A házassági vagyonjogi szerződés megkötése a felek lehetősége, melyet a jog biztosít, ezzel élni viszont nem kötelesség. Ha a házastársak vagy a házasulni kívánók nem kötnek ilyen szerződést, akkor a Polgári Törvénykönyvünk szabályai – azaz a házassági vagyonközösség – lesznek alkalmazandóak az ő esetükben. A házassági vagyonjogi szerződés megkötésére a házasság előtt, és a házasság alatt van lehetőség, megkötéséhez mindössze arra van szükség, hogy a felek szándékuk megerősítéséhez felkeressenek egy szabadon választott ügyvédet vagy közjegyzőt. Erre azért van szükség, mert a házassági vagyonjogi szerződés ügyvédi ellenjegyzéshez vagy annak közokiratba foglalásához kötött. Fontos megjegyezni, hogy vagyonjogi szerződést nem csak házastársak, hanem élettársak is köthetnek egymás között.
- Mi kell magához a házassági szerződéshez? Hogy lehet megkötni?
- Ahogy fent már említettem, nincs mitől megijedni a feleknek, a szerződéskötés a gyakorlatban gyors és „fájdalommentes”. A házasodni készülők, ill. a már házastársak baráti vagy ismerősi ajánlás alapján, de akár az interneten kikeresve előzetesen egyeztetnek egy időpontot az ügyvéddel, vagy közjegyzővel, majd a megbeszélt időpontban elballagnak hozzá és aláírják a szerződést. Az írásba öntött akaratukat, azaz magát a szerződéstervezetet, már az aláírás előtt átolvashatják a felek, ezért érdemes ennek – akár e-mailes – megküldését kérni a szerződést készítő közjegyzőtől vagy ügyvédtől. Így a szerződés aláírása már gyorsan megtörténhet és további óradíjakkal sem fogja az okiratszerkesztő a feleket megterhelni. A szerződés aláírásához további előkészületek nem szükségesek a felek részéről, a személyazonosító okmányokat azonban nem szabad otthon felejteni, mert az okiratszerkesztő közjegyző vagy ügyvéd köteles a feleket a jogszabályok alapján azonosítani. A szerződést csak személyesen lehet megkötni, tehát se családtag, se barát nem mehet el helyettünk megkötni ezt a szerződést.
- Mi van, ha nincs? Kinek mi jár, ki mit örököl? (halál és válás esetén)
- A házassági vagyonjogi szerződés megkötése mellett épp az a legfőbb érv, ha nincs, akkor nagyon tud „hiányozni”, méghozzá épp akkor, amikor az ember élete legnehezebb életszakaszában van: meghalt a házastársa, lánya, fia, vagy épp csak nagyon rossz viszonyban van házastársával válás előtt. Fontos itt megjegyezni, hogy a házassági vagyonjogi szerződésben a felek haláluk esetére is rendelkezhetnek. Halál esetén – feltéve hogy nem maradt az örökhagyó után végrendelet – a Polgári Törvénykönyv törvényes öröklésre vonatkozó szabályai lesznek irányadóak. Ezek szerint a túlélő házastársat megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, valamint ún. egy gyermekrész a hagyaték többi részén. Ha nincs gyermek, akkor a túlélő házastárs meg fogja örökölni az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat is. Látható, hogy a tehetősebb család által biztosított pénzből épült családi fészek a férj, ill. a feleség halálával gyakorlatilag egyik percről a másikra azon házastárs tulajdonába kerülhet, aki a házasságba pénz és vagyon nélkül „érkezett”. Válás esetén is sok nehézségre, de főként egy hosszú és költséges jogi procedúrára készülhetünk fel házassági vagyonjogi szerződés hiányában. Ha ugyanis nem tudunk békében válni és megegyezni a házastársunkkal, hogy melyik vagyontárgy kit illet, akkor jön az „enyém-nem a tied” című veszekedés a bíróság előtt. Ebben a peres eljárásban azt kell bizonyítani, hogy a közös vagyon vélelmével szemben az adott vagyontárgy a kérelmezőt illeti meg.
- Magyar – külföldi pár esetében a házassági szerződésnek van létjogosultsága?
- Igazán érdekes jogi szempontból, ha magyar állampolgár nem magyar állampolgárral köt házasságot. Ez esetben annak van jelentősége, hogy a házastársunkat az EU-n belülről, vagy azon túlról választottuk. Ha EU-n belülről, például egy osztrák lányt veszek el feleségül, és Magyarországon telepedünk le, akkor a házasság felbontásakor a magyar bíróság fog eljárni és a magyar Polgári Törvénykönyv szabályait fogja alkalmazni. Amennyiben azonban Hollandiában vagy Szingapúrban telepedünk le házastársunkkal, aki nem honfitársunk, akkor az alkalmazandó jog és az eljáró bíróság megtalálása sem lesz egyszerű feladat. Házassági vagyonjogi szerződéssel ebben a tekintetben is megkönnyíthetjük az életünket, mivel az EU-n belül az a főszabály, hogy a szerződéseinkben egymás között szabadon kiköthetjük azt a jogot, amit szeretnénk (az rendszerint egybeesik azzal, amit ismerünk): azaz a magyar jogból ismert házassági vagyonjogi szerződés szabályait választhatjuk. Így a válás kezdetén sem kell azon gondolkozni, hogy most akkor mi vár ránk házassági vagyonjogi szempontból.
- Hogyan jellemeznéd a különböző vallások és a házassági szerződés viszonyát?
- A magyar jog ebből a szempontból un. szekuláris jog, azaz vallás semleges. Házassági vagyonjogi szempontból nincs jelentősége annak, hogy milyen vallású a házastársunk. Persze, ha a vallás egyben eltérő állampolgársággal párosul, pl.: egy síita mohamedán iráni állampolgárságú lány feleségül kérése a későbbi közös lakhelyünktől függően jogilag komplex tényállásokhoz vezethet. De az is komoly jogi problémákat fog felvetni, ha a férj muzulmán és több felesége van, köztük az egyik egy magyar lány.
- Az új PTK változások érintették a házassági vagyonjogot? Ha igen, mi az eltérés?
- Az új Ptk. jelentősen megváltoztatta (kiegészítette) a házassági vagyonjog szabályait. Fontos azonban, hogy azon a szabályon az új törvény sem változtat, hogy a felek vagyonjogi viszonyaikat maguk rendezhetik, a törvényi szabályozástól eltérhetnek, kivéve, ha az eltérést a törvény kifejezetten megtiltja. Abban sincs változás, hogy házassági vagyonjogi szerződés hiányában vagyonközösség keletkezik a házastársak között. Az új Ptk. kifejezetten nevesít két vagyonjogi rendszert (közszerzeményi, vagyonelkülönítési rendszer), melyet a felek a házassági vagyonjogi szerződésükben választhatnak, akár a vagyonuk meghatározott részei tekintetében eltérően is. Nagyon fontos megjegyezni, hogy ezek csak modellszabályok, a felek egyéb szabályokat is kiköthetnek szerződésükben. A közös háztartás költségeit és a közös gyermek, vagy az egyik házastársnak olyan gyermekének, melyet az adott házastárs a másik házastárs hozzájárulásával nevel a közös háztartásukban, megélhetéséhez és felneveléséhez szükséges kiadásokat a házastársaknak közösen kell viselniük, ettől a szabálytól még szerződésben sem térhetnek el a házastársak, ill. a házasulók. Fontos újítás a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásának bevezetése, melybe a szerződést be kell jegyezni ahhoz főszabályként, hogy az abban foglaltakra mással szemben is lehessen hivatkozni (pl.: hogy a grillsütő az enyém, azt a feleségem nem adhatja el). Az új Ptk. kiemelten védi továbbá harmadik személyek (pl.: hitelezők) érdekeit a házastársak összejátszása, vagyonkimentése ellen is.
- Egy személyes kérdés: ti kötöttetek házassági szerződést Mariannal?
- Mi nem kötöttünk. Ennek oka, hogy mi egyenlő viszonyokkal érkeztünk a házasságba, azaz mindent együtt szereztünk, a családjainktól nem hoztunk semmit.
- Csabi, köszönöm a segítséged! Amennyiben valaki házassági szerződést szeretne kötni, kereshet téged?
- Természetesen, a nemeth.csaba@lajer.net e-mail címen megtalál. :)"
Ha bármilyen egyéb kérdés merülne fel, kérdezzetek bátran a cikk kapcsán, lehetőség szerint jogász válaszol a kérdéseitekre. Én személy szerint úgy gondolom, ez egy olyan téma volt, amit érdemes mindenkinek mérlegelnie magában, de egy elolvasást biztosan megért. Remélem te is így látod.